Fehér borszőlők

Bianca
Magyar fajta, mely a Seyve Villard és a Bouvier keresztezésével jött létre.
Korai érésű, közepesen termő borszőlőfajta. Fürtje laza, hengeres és kicsi (90g átlagtömegű) - ezért kedvezőtlen szüretelésű. Bogyója gömbölyű, zöldessárga, hamvas, vastag héjú. Húsa ropogós, semleges ízű.

Budai fehér
ld. Ezerjó

Budai zöld
Magyar fajta, mely a Kárpát-medencében alakult ki. Nevét a budai szőlőkről kapta, ahol egykor közkedvelt fajta volt (azokon a területeken, amelyet mostanra elfoglalt a város). A filoxéravész óta a Badacsonyi Borvidékhez kötődik. A Kéknyelű elsősorban szóba jöhető beporzó fajtája. A két fajta bora is sok hasonlóságot mutat.
Bőségesen termő borszőlő fajta. Fürtje nagy, tömött.

Chardonnay (Pinot bianco, Kereklevelű)
Franciaországból származó világfajta, hazája Burgundia, ez a bor képezi a híres Champagne-ban készített francia pezsgők egyik alapborát is. Hazánkban korábban kereklevelű néven is használták. Megtalálható a Hajós-Bajai, Soproni, Etyek-Budai, Pannonhalma-Sokoróaljai, Mecsekaljai, Balatonfelvidéki, Dél-Balatoni és a Szekszárdi borvidéken.
Közepesen termő, korai érésű borszőlőfajta. Fürtje kicsi (90g átlagtömegű) vállas vagy kúpos, közepesen tömött. Bogyója kicsi, gömbölyű, zöldessárga, hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű.

Cirfandli
Főleg Ausztriában, Gumpoldskirchen környékén termesztik. Magyarországon jóformán csak Baranyában található. A Móri ezerjót néha tévesen Zierfandlernek nevezik.

Csaba Gyöngye
Korai érésű, közepesen termő, csemegeszőlő-fajta, de borkészítésre is alkalmas. Fürtje középnagy (130g átlagtömegű), gömbölyű, vállas, laza. Bogyója középnagy, sárga, alig hamvas, vékony héjú. Húsa ropogós, lédús, muskotályos ízű és zamatú.

Cserszegi fűszeres
Magyar eredetű fajta, mely az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével jött létre. A Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidéken jellemző.
Korai érésű (szeptember vége), bőtermő fehér borszőlőfajta. Fürtje közepes nagyságú (150g átlagtömegű), vállas, közép tömött. Bogyója kicsi, gömbölyű, pirkadat sárga, hamvas. Húsa puha, leves, jellegzetesen fűszeres ízű, vastag héjú.

Ezerfürtű (Fürtike)
Magyar eredetű fajta, mely a Hárslevelű és a Piros tramini keresztezésével, jött létre.
Korai érésű, bőtermő fajta. Fürtje közepes nagyságú (160g átlagtömegű), vállas, tömött. Bogyója gömbölyű, kicsi, sárga, hamvas. Húsa puha közömbös ízű, vékony héjú.

Ezerjó (Fehér bakator, Budai fehér)
Magyar eredetű fajta, mely a Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidék van otthon.
Szeptember második felében érik. Fürtje középnagy, vállas, tömött.

Fehér bakator
ld. Ezerjó

Fehér burgundi
ld. Pinot blanc

Furmint
Magyar eredetű fajta, Németországban Mosler, Franciaországban Tokay néven ismerik. Hazánkban elsősorban Tokaj-Hegyalja, Somló, Mecsekalja és a Balatonfüred-Csopaki borvidéken található.
Október közepén érik. Fürtje középnagy, laza, hengeres.

Fürtike
ld. Ezerfürtű

Fűszeres tramini
ld. Tramini

Hárslevelű
Vélhetően magyar eredetű fajta. A Tokaj-Hegyalján, Mátraalján, az Egri borvidéken és a Villány-Siklósi borvidéken találkozhatunk vele.
Október első felében érik. Fürtje nagy (akár 40cm-re is megnőhet), hengeres, laza, néhol villás elágazásban végződik.

Irsai olivér
Magyar eredetű fajta, a pozsonyi fehér és csabagyöngye keresztezése. Csemegeszőlőként és borszőlőként egyaránt hasznosítják. A Pannonhalma-Sokoróaljai, Dél-Balatoni, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidéken van jelen.
Korai érésű (szeptember első fele), közepesen termő, csemege- és borszőlőfajta. Fürtje középnagy (150g átlagtömegű), ágas vagy vállas, laza. Bogyója sárga, kicsi, gömbölyű, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa ropogós, lédús, húsos, muskotályos ízű.

Izsáki sárfehér (Arany sárfehér, Izsáki)
Csak Magyarország bizonyos területein termesztik.

Juhfark
Osztrák vagy magyar eredetű fajta. Nevét szőlőjének hosszú, hengeres fürtje adja. Férfias bor készíthető belőle, Somló, Balatonfüred-Csopak és az Etyek-Budai borvidék különlegessége.
Szeptember végén érik. Fürtje kicsi vagy középnagy, hengeres, tömött.

Kereklevelű
ld. Chardonnay

Kéknyelű
Ősi magyar eredetű fajta, a rusztikus fajták közé tartozik. A Badacsonyi borvidék különlegessége.
Női virágú, az idegen beporzás a szél segítségével megy végbe. A porzó fajtaként a budai zöldet szokták mellé telepíteni.
Október első felében érik. Középnagy, kissé vállas fürtjei lazák, ebből következően nem túl nagy mennyiséget terem - ugyanakkor szinte minden évben kiváló minőséget ad.

Királyleányka (Danosi)
A hungarikumok sorába tartozik ez a régi magyar fajta. Feltehetően a Kövérszőlő és a Leányka természetes kereszteződéséből jött létre. Hazánkban a Etyek-Budai, Móri, Balatonboglári, Pannonhalma-Sokoróaljai, Tolnai borvidéken találkozhatunk vele.
Középkésői érésű (szeptember vége), bőtermő, magas mustfokú fehér borszőlőfajta. Fürtje kicsi (100g átlagtömegű), rövid, tömött, kúpos és vállas. Bogyója kicsi, gömbölyű, alig hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, olvadó közömbös ízű.

Korai piros veltelini (Piros veltelini)
Az osztrákok közkedvelt bora, ez indokolhatja a fajta megmaradását Sopronban.

Kövérszőlő (Fehérszőlő)
Bőven termő, október végén érő fajta. Lombja haragoszöld, levele fűrészes szélű. Fürtje középnagy, ágas, laza. Bogyója gömbölyű, középnagy. Sok és jó minőségű aszút terem.

Kövidinka
Magyar származású fajta, elsősorban az Alföldön (Kunsági és Csongrádi borvidéken) termesztik.
Október közepén érik. Fürtje középnagy, vagy kicsi, vállas, tömött.

Kunleány
Magyar eredetű fajta, a Vitis amurenis és az Afuz Ali keresztezéséből jött létre.
Középérésű. Fürtje közepes, bogyói nagyok. Közepes termőképességű.

Leányka
Az erdélyi Moldáviából származik, többnyire Közép- és Kelet-Európában termesztik. Egyik fő termőterülete hazánkban az egri borvidék, emlett megtalálható még a Bükkaljai, Ászár-Neszmélyi, Móri és a Mátraaljai borvidéken.
Fürtje kicsi, vállas, tömött.

Muskotály
Ősrégi szőlőfajta, amely különféle változatokban terjedt el - mint például az ottonel és a sárga muskotály - és csemegeszőlőként is nagyon kedvelt.

Olaszrizling
Olasz vagy francia eredetű fajta, mely csak névrokona a rajnai rizlingnek. Hazánkban szinte minden borvidéken megtalálható (pl.: Mátraalja híres bora az abasári olaszrizling), a legszebb olaszrizlingek azonban a Szent György-hegyen és Csopakon teremnek, mely ma már sokkal jobb eredményt hoz, mint eredeti hazájában. Igazán itt jönnek elő benne azok a zamatok, illatok, amelyek nagyon értékessé teszik a fajtát.
Késői érésű, bőven termő, kiváló minőségű, meleg fekvést igénylő fajta. Fürtje középnagy (90-140g átlagtömegű), hengeres, tömött, szárnyas (gyakran mellékfürtöt visel). Bogyója kicsi, sárga, gömbölyű, alig hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű.

Ottonel muskotály (Muscal ottonel, Muscat Ottonel blanc, Muskat Ottonel bianco)
Francia eredetű szőlőfajta, mely hazánkban a Badacsonyi, valamint a Mátraaljai borvidéken van jelen.
Korai érésű, közepesen termő, fehér borszőlőfajta. Fürtje kicsi (100g átlagtömegű), hengeres vagy kissé vállas, tömött. Bogyója középnagy, fehér, gömbölyű, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, muskotályos ízű.

Pinot blanc (Fehér burgundi, Weisburgunder)
Fehérszőlő néven Tokaj-Hegyalja egyik legrégibb fajtája volt, de a filoxéravész után szinte teljesen kiszorult a termesztésből.
Október végén érő, értékes szőlőfajta, amelyet kissé háttérbe szorított a chardonnay. Lombja haragoszöld, levele fűrészes szélű. Fürtje középnagy, ágas, laza. Bogyója gömbölyű, középnagy.

Pinot gris (Szürkebarát, Pinot grigio)
Franciaországból származik, ahol pinot griesként ismerik. A pinot család tagja, közvetlen rokonai a pinot blanc és a pinot noir (közülük hazánkban a szürkebarát terjedt el leginkább). A Badacsonyi Borvidék elterjedt és híres fajtája. A legenda szerint a szerzetesek honosították meg a környéken, mert olyan szőlőt kerestek, amely cukor hozzáadása nélküli is kellemes bort ad minden évben. (A misebornál ugyanis követelmény, hogy tisztának kell lennie, nem szabad cukrot adni hozzá.) Megtalálható még a Balatonfelvidéki és a Mátraaljai borvidéken.
Közép érésű (szeptember vége, október eleje), közepesen termő fehér borszőlőfajta. Késői szürettel, termésmennyiség visszafogásával javítani lehet a szőlőből készülő bor minőségét, mivel a szürkebarát még az olaszrizlingnél is jobban meghálálja azt.
Fürtje kicsi (átlagtömege 60g), vállas vagy hengeres, nagyon tömött. Bogyója kicsi, szürke, gömbölyded, hamvas, középvastag héjjal. Húsa puha, leves, semleges ízű.

Piros szlanka
Balkáni származású, de nevét a szerémségi Slankamen városról kapta.
Bőtermő, fürtje, bogyói nagyok. Mustjának cukortartalma csekély, savtartalma nagyon kicsi.

Piros tramini
Valószínűleg dél-tiroli származású szőlőfajta.
Korán érő fajta. Fürtje és bogyója kicsi. Bogyóhéja vastag, szívós. Közepes termőképességű.

Piros veltelini
ld. Korai piros veltelini

Pozsonyi fehér
Az Olaszrizlinghez hasonló, a Czéthényi fajták közül való.
Kétféle változata létezik: az úgynevezett „pöttyös” és zöld bogyójú. Hagyományos művelésű, sok munkát ad termelőjének és viszonylag kis termésátlagú, ezért az utóbbi időben háttérbe szorult.

Rajnai rizling
Nevét származási helyéről, a Rajna-mellékéről kapta, s csak névrokonságot mutat az olaszrizlinggel. Gyakran találkozhatunk rövidített elnevezésével, a rizlinggel is. Hazánkban a Badacsonyban és a móri borvidéken hozza legjobb formáját, de megtalálható még a Hajós-Bajai, Etyek-Budai, Balatonfüred-Csopaki és Somlói borvidéken is.
Fürtje kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, általában szabálytalan alakú, tömött.

Rizlingszilváni (Müller Thurgau)
Németországból származó szőlőfajta, melyet több országban Müller Thurgau néven ismernek, mivel azt Müller Thurgau állította elő a Geisenheimben a Rajnai rizling és Zöld szilváni (újabbi vizsgálatok szerint a Chasselas) keresztezésével. Hazánkban a Mátraaljai, Balatonfüred-Csopaki, Móri, Ászár-Neszmélyi és a Balatonmelléke borvidéken van jelen.
Korai érésű, bőtermő fehér borszőlőfajta. Fürtje középnagy (140g átlagtömegű), vállas, tömött. Bogyója középnagy, sárga, gömbölyded, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű.

Sárga muskotály (Muscat lunel)
Elő-Ázsiából származó fajta, melyet hazánkban csak néhány helyen található meg, például Tokajban, valamint a Dél-Balatonon. Régebben Badacsonyban is ismert volt, azonban ma inkább az Ottonel Muskotály a jellemző.
Fürtje hengeres, vagy vállas, tömött.

Sauvignon blanc (Sauvignon bianco, Gros Sauvignon, Weisser sauvignon)
Francia eredetű világfajta, mely hazánkban elsősorban a Mátraalján és Etyeken szép.
Középérésű, közepesen termő fehér borszőlőfajta. Fürtje kicsi (100g átlagtömegű), vállas, tömött. Bogyója kicsi, zöldessárga, gömbölyded, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, közömbös ízű.

Semillon
Származási helye D-NY-Franciaország, hazánkban legfőképpen a Dél-Balatoni borvidéken telepített szőlőfajta.

Szürkebarát
ld. Pinot gris

Tramini (Fűszeres tramini, Gewürztraminer)
Nevét a dél-tiroli Traminról kapta, azonban egyes kutatások szerint francia eredetű, mások É-Görögországból származtatják. Különféle változatokban terjedt el, mint például a fűszeres tramini, a piros tramini és a gyümölcsös tramini (mely önálló változatnak tekinthető, ám a gyakorlatban ritkán teszünk különbséget). Hazánkban elsősorban a fűszeres tramini vált ismertté, mellyel a Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri és Móri borvidéken találkozhatunk. Badacsonyra inkább a Piros Tramini a jellemző.
Keveset terem, kicsi, szabálytalan alakú fürtökkel, kevés savval. Szőlőként és borként is nagyon kényes, megfelelő szakértelmet kíván. Szőlőjének színe éretten pirosas.

Zalagyöngye
Magyar nemesítés eredménye, melyet a Seyve Villard és a Csaba gyöngye keresztezésével hoztak létre.
Korai érésű, bőtermő fajta. Fürtje nagy (200g átlagtömegű), ágas, laza. Középnagy, hamvas bogyói zöldesfehérek, nyúltak, héja közepesen vastag. Húsa ropogós, íze közömbös.

Zefir
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.

Zengő
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.
Korai érésű, bőtermő borszőlőfajta. Fürtje középnagy (140g átlagtömegű) vállas, tömött. Bogyója középnagy, sárgászöld, gömbölyű, hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, íze közömbös.

Zenit
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.
Bőtermő, korai érésű fehér borszőlőfajta. Fürtje középnagy (átlagtömege 100g), vállas, kissé laza. Bogyója nyúlt, kicsi, sárga, kissé hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, íze közömbös.

Zeus
ld. Zeusz

Zeusz
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.
Bőtermő, későn érő fajta.

Zéta (Oremus)
A bouvier és furmint keresztezésével létrehozott szőlőfajta.

Zöldszilváni
Származási helye Erdély.

Zöld muskotály
ld. zöld veltelini

Zöld veltelini (Zöld muskotály, Grüner Veltliner, Valtelin blanc)
Feltehetően osztrák fajta.
Középérésű, bőtermő borszőlő fajta. Fürtje középnagy (140g átlagtömegű), tömött, ágas vagy vállas. Bogyója kicsi, zöldesfehér, gömbölyded, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű.