Móri borvidék
Területe: 914 ha.
Klíma:
Éghajlata általában a Dunántúl északi részeire jellemző és hazai
viszonyainkat tekintve közepes értékű a szőlőtermesztésre. A hegyek,
dombok déli, délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma viszonylag jó
termőhelyi viszonyokat alakít ki.
Talaj:
Fő tömegében löszön, mészkőtörmelékkel kevert löszön, dolomiton
kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, rendzina, löszfelületek
és oligocén homok.
Ajánlott fajták:
Chardonnay, Ezerjó, Királyleányka, Leányka, Ottonel muskotály, Rajnai
rizling, Tramini.
Kiegészítő fajták:
Pinot blanc, Rizlingszilváni, Sauvignon, Szürkebarát.
Ültetvények fajták:
Ezerfürtű, Olaszrizling, Zöld veltelini.
Történelem:
A történelem korai szakaszából is vannak leletek az újkőkorig visszamenőleg.
Bizonyíthatóan a rómaiak alapozták meg a szőlőtermesztést, amit az Avarok
is folytattak.
A honfoglaláskor már lakott település volt a mai Mór helyén. Ide
telepedett le a honfoglaláskor Árpád törzse.
A települést I. László király 1080 körül az egri püspökségnek adományozta.
1327-ben Károly Róbert Csókakő várához csatolta, ami a Csák nemzetségbeli
Csák Péter és Csák István birtokában volt.
A XIV. századi iratok már rendszeresen említik a szőlőt.
Mór község nevével csak a XV. században találkozunk. A kódexek tanúsága
szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig szépen kifejlődött, de
nem került külföldre. Ezt a kort úgy jellemzik, hogy a megtermett bor sok, a
jó ivóvíz pedig kevés. Ezért a legtöbb helyen - védekezvén a betegségek
ellen is - rászoknak a borivásra.
A török hódoltság akasztotta meg itt is a fejlődést. A felvonuló csapatok
pusztítási miatt a vidék csaknem elnéptelenedett. Emiatt pusztultak el szőlői
is.
A XVIII. század tehát már nem annyira folytatása a régi szőlőkultúrának,
hanem megalapozási időszaka egy új gazdasági korszaknak. Valószínűleg
ekkor találkozott és forrott össze a borvidék és az Ezerjó története. Az
elpusztult, elmenekült lakosság helyett német telepesekkel népesült be a
vidék. Ekkor telepedtek le Mórott a Kapucinusok is, akik a környék legjobb
szőlőművelői lettek.
A múlt században a borvidék jelentősége egyre növekedett. Volt időszak,
amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borok értékesültek
a legmagasabb áron.
A homokkal kevert lösz és a homok talajokon a filoxéra kevesebb gondot
okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken.
1901-ben kérvényezte Mór község képviselőtestülete, hogy "Mór és
vidéke, mint önálló borvidék szerepelhessék", mert addig a Neszmélyi
borvidékhez tartozott.